Kati a háromgyermekes budakalászi sváb család legkisebbjeként nőtt fel, sváb hagyományok között, ősei a Fekete erdőből származnak és több generáció óta Budakalászon élnek. Családját szétszakította a 1946-os kitelepítés. A tragikus emlékek nemcsak őt, de minden budakalászi sváb család életét meghatározták. A némaságra kárhoztatott közösségben felnőtt asszony belső késztetését követve a közösség szolgálatába állt, hogy a sorsában összefont, de egymástól elszakított családokat újra közösségbe formálja.

50 éven át szolgálta Budakalászt, 40 évig dolgozott a helyi polgármesteri hivatalban és több mint 25 éven át a Német Nemzetiségi Egyesületet vezette. Ember szeretete és közösséget teremtő vágya hívta életre az Első Falukarácsonyt, majd a település kulturális életébe szervesen bekapcsolódva vezetője lett a Budakalászi Német Nemzetiségi Egyesületnek, amely 1996-ban 48 alapító taggal indult és célként fogalmazta meg a Budakalászon élő német nemzetiségi közösség összefogását, a német nyelv kultúra és a hagyományok ápolását.

Kézenfekvő volt számára hogy összefogja irányítsa, szervezze az Egyesületi élet programjait, hogy munkája mellett kapcsolatot tartson a különféle intézményekkel és más nemzetiségi egyesületekkel. Nevéhez fűződik több esemény, melyek mára már hagyományként élnek a településen, mint a Svábbál, a Farsangtemetés, ahogyan a Német Nemzetiségi nap is, mert szívügyének tekinti, hogy az iskolában, óvodában németül tanítsák a gyermekeket.

A közösségi életet kirándulásokkal, sváb kultúrát ápoló településekre való kirándulásokkal élénkítette, ahogyan az úgynevezett Traccspartikat is szervezte, ami az egyesületi tagok összetartó erejét erősítette, akárcsak a kulináris események, mint a disznóvágás is a régi ízek és hagyományok emlékeit idézte.

Szoros kapcsolatban állt a Németországban élő kitelepített budakalásziakkal és Trendl Ferenccel, aki az ő életüket fogta össze, így kettőjük munkájának köszönhetően többször találkoztak csoportosan a Budakalászi és a Németországban élő rokonok.

Minden évben a kitelepítés évfordulójára találkozót szervezett, megemlékezést a Budakalászi HÉV megállóban felállított emlékműnél. A kitelepítés 60. évfordulójára a „Kalászi svábok krónikásai” című könyv, a kitelepítés 65. évfordulójára a Klisovác utcai Kápolna épült meg, melyben a Medjugorjei Szűzanya szobra található. A kitelepítés 70. évfordulójára emléktáblát készítettet. A kitelepítés 75. évfordulójára a Plébánia falára Makk Ferenc plébánosnak állít emléket az egyesület, akinek az áldásával indultak el a kitelepítettek 1946 február 22 -én.

Szintén nevéhez fűződik a szeptember 14-ei Német Nemzetiségi Önkormányzat hivatalos ünnepére szervezett esemény 2018-ig, és mindig személyesen köszöntötte az idős budakalászi svábokat születésnapjuk alkalmából. Több budakalászi létesítmény őrzi emlékét: Budakalász Önkormányzattal együttműködve nagyszülei házából Tájházat alakított ki, melyet iskolások, óvodások is rendszeresen látogatnak és minden érdeklődő számára nyitva áll.

A Klisovác utcai kápolnára gyermekként emlékezve, azt a kitelepítési évfordulóra újra építette, ahogyan Kalash feliratú táblák kerültek minden bekötő út mellé. Régi síremlékeket megtartva azokat felújíttatva a katolikus temetőben kiemelt helyre kerültek.

A település kulturális életéhez jelentősen hozzájárult azzal, hogy elhivatottan kutatta a múltat nehogy a történelem homályába vesszenek a településre jellemző sváb hagyományok. Feladatának tekintette, hogy kitelepítés után némaságba burkolózó budakalászi svábokról minél többet megtudjon, hagyományaikról, életükről kultúrájukról és ezt megőrizze a következő generáció számára. Nevéhez fűződik a Német Nemzetiségi Nap kezdeményezése, amely azóta is minden évben megrendezésre kerül.

Kezdeményezésére megalakult a Lustige Schwaben kórus, az énekkar sok környező és távolabbi településen is fellép ezzel is hozzájárul Budakalász jó hírnevének öregbítéséhez. Évente kórustalálkozót szervezett, amin a környező települések kórusai vettek részt hagyományőrző sváb énekekkel. Az egyesület támogatásával működő Kamp János Kapelle hagyományőrző fúvószenekar gyakran részt vesz az egyesület programjain.

A sváb hagyományok megörökítésére „Régi esküvői képek kiállítás” -t szervezett. Mindig is jó kapcsolatot ápolt Budakalász Önkormányzatával, és mindenki számára gyümölcsöző volt. Wágnerné Klub Katalin munkásságával hozzájárult a város szellemi, kulturális és hagyományőrző gyarapodásához. Példamutató magatartása köztiszteletben állt, mert számára az egyesület vezetése és irányítása szolgálat volt a sváb közösség és a település számára.

2016-ban Budakalász Díszpolgára díjat kapott, majd 2020-ban rangos állami kitüntetést vehetett át, a Pro Cultura Minoritatum Hungariae díjat, melyet a magyarországi nemzetiségek kultúrájáért folytatott tevékenységek szakmai elismeréséért kapott.

A halálát közvetlenül megelőző, hitelességét, munkásságát érdemtelenül megkérdőjelező hangok mélyen megrázták a közösséget.
Életútja tragikus hirtelenséggel ért véget.

A Német Nemzetiségi Egyesület szervezésében az első autentikus Sváb bál 1998-ban került megrendezésre, ezt követően vált hagyománnyá, minden év januárjában, nemzetiségi viseletben, nemzetiségi táncokkal és énekkel, élő zenével, tombolával, hajnalig tartó táncolással. A szervezők közös munkája már a bál előtt hónapokkal megkezdődik majd a bál napján a délelőtti teremrendezéssel és díszítéssel, közös ebéddel folytatódnak az előkészületek. A vendégek érkezését már népviseletben várják a szervezők, az üdvözlő italok után személyes kísérettel foglalhatnak helyet. A rozmaring, mint a nemzetiség jelképe kiemelt szerepet kap a bál során (öltözéken, díszítésen, tombolán). A bál nyitása hagyományos rend szerint történik: zenei bevonulással, magyarországi németek himnuszával, vendégek köszöntésével, olykor tánccsoport vagy énekkar közreműködésével. Az éjféli tombolát követően hajnalig tartó tánccal zárul az esemény.

A Klisovác utcai kápolnáról így emlékezett vissza egyesületünk egykori vezetője Wágnerné Klupp Katalin: „Ez a kápolna a szüleim szőlőse mellett volt, és gyermekként szerettem ott játszani, mert jó hűvös áradt a kápolnából. A 80-as években egyszer csak eltűnt a kápolna, ház épült a helyére. Nem sikerült kideríteni, hogy az eredeti kápolnát ki építette, de amikor közeledett a kitelepítés 65. évfordulója, akkor azt gondoltam, hogy ennek a kápolnának az emlékére kellene egy másikat építeni. A régi kápolnától pár száz méterre sikerült a Polgármesteri Hivatallal olyan területet találni, ahol ezt meg tudtuk valósítani. Az idősek otthona és a Patakparti iskola között található. A kápolna szentelésekor itt voltak kitelepített kalásziak is és velük együtt körmenettel vittük a templomból a Szűzanya szobrot a kápolnába. Otthonomból nap mint nap látom, hogy mécsesek égnek a kápolnánál, friss virágok vannak a vázában.

A 2000-ben alakult fúvós zenekar első karmestere Sohonyai Károly volt, aki 2006-ig vezette az együttest. 2007 elején Spáth Oszkár vette át a zenekar irányítását, ekkor már Kamp zenekar néven szerepeltek.

A kalászi német nemzetiségi hagyományokat jelenítik meg ezért az együttes elsősorban sváb népzenét játszik, karmesterük Karmester Spáthné Faragó Éva.

2009 májusában hivatalosan is felvette a Kamp János Kapelle nevet az együttes. A település nevezetes napjain a budakalászi svábokat képviselve jelentős szerepet vállalnak. Jelenlegi karnagy: Tóth András Bartók Béla – Pásztory Ditta díjas, Egressy Béni díjas karnagy.

Az egyesület saját néptánccsoportja 2002-ben alakult, célja volt a német nemzetiségi hagyományok ápolása és a helyi nemzetiségi rendezvények hangulatának emelése. Az együttes Wenzl József hozzájárulásával táncolta még gyermekként megtanult koreográfiákat, ezek mellett Végh Tamás koreográfiáit A környező településeken is szívesen látott tánccsoport volt és Ausztriában, Németországban is többször vendégszerepelt, ahogyan a Duna televízió műsorában is. Alapító Tagok: Wieszt Károly, Diós Zoltán.

Az egyesület 10 éves fennállásának alkalmából 2006 Pünkösd hétvégéjén megrendezésre került a
hagyományos sváb esküvő és lakodalom a Svábházban és a Faluházban. A Sonnenblumen táncegyüttes és Pilischer Schramli zenekar, a kitelepített kalásziak – díszvendégként vettek részt -, a budakalászi németek, a környező települések meghívott vendégei közreműködésével.
A hagyományokhoz híven felelevenedett a lánykérés sváb zene kíséretében, lakodalmas vonulás
fúvószenekarral, és a vacsora jelentősebb hagyományőrző részeinek megjelenítésével.

Az első farsangtemetés 2000. március 7-én az egyesületi tagok (Szomjas Klub) amatőr színészeink jóvoltából valósult meg. A különböző tematikájú, szórakoztató előadások ezután évről-évre megszínesítették a nagyböjt előtti húshagyó kedd estéket. 2014-től pedig vidám Farsangi zenés traccsparti váltotta fel az előadásokat. A Farsangtemetés előadásai az úgynevezett Szomlyas klub szervezésében történtek. Az első előadás szövegét a békásmegyeri nemzetiségi egyesület hasonló műsora ihlette. Szereplők: Göncz István, Koller István, Wágner László, Müller László, Fehér Elemér, Digruber József, Kiss András. Később bővült az előadók köre, Scherer Peter illetve a Schmidt Ferenc, Bucsánszky Beáta, Zieba Mariann, Kisné< Mártinak és Sitkovicsné Balogh Irénkének és Wágnerné Klupp Katinak is jutott szerep. Azonban a végleges szereplők 2005-ben álltak össze először, amikor a Kis Miklós, majd az Irmai Attila is belépett a Szomlyas klub tagságba. A törzsgárdát pedig Koller István,Göncz István, Kis András, Fehér Elemér, Polgár Tamás, Ackov Vojin, Székely Zoltán, Schlégel Péter, Irmai Attila, Deutsch Jószsef és Beck István alkotta. A pap szerepét Koller Pityu, Digruber József, Göncz István játszotta felváltva. A kántort szerepét Deutsch József vagy Fehér Elemér kapta, a halott Trikchofer Sáni szerepét sokáig Schlégel Péter adta elő. A zenét hosszú éveken át a „Szikvíz trió „ szolgáltatta (Mirk Tamás, Peller Zoltán, Karádi László). De sokat segített az évek folyamán a Sütő Lajos is aki a hangosítást, világitást, hangeffekteket készítette a műsor számára. A Farsangtemetések témája évenként változott:

2000 A hagyományos farsangtemetés volt.
2001 Egy televíziós vetélkedőt paródiája
2003 Kocsmai beszélgetés
2004 Osztálytalálkozó
2005 Korház jelenet
2006 Idültek otthona
2007 Hófehér és a 7 törpe
2008 Disznóvágás
2009 Józsi barát
2010 Dr. Bubó Zieba
2011 Iskola
2012 Városi piac
2013 Búcsú amikor a régi szerepekből, díszletekből alakult az előadás.

Az 1941-es népszámláláson aki német ajkúnak vagy német nemzetiséginek vallotta magát, függetlenül attól, hogy anyanyelve magyar volt, felkerült a kitelepítettek névjegyzékébe. Budakalászon 1875 főből kb.1120 fő a kitelepítettek száma. A kitelepítés napjainkban is velünk élő történelem, hiszen családok, testvérek, szülők, nagyszülők, barátok szakadtak el egymástól, gyökereiktől, hazájuktól. 1946.február 22-én indult el a marhavagon Budakalászról, „Isten veled hazánk” felirattal. Az induló vonatot a két részre szakadt fúvoszenekar kísérte, hiszen tagjainak fele szintén a kitelepítettek listájára került. A Magyar Himnusz dala szólt a vagonokból és az állomáson is. Az itt maradtak hírt először nyár végén kaptak elűzött rokonaiktól, akik a kezdeti éveket barakokban, gyakran éhezve töltötték. Ennek emlékére csoportosan először 1996-ban, Pünkösdkor érkeznek haza a Budakalászi kitelepítettek. Ekkor kapják meg a „Budakalász tiszteletbeli polgára” címet és avatják fel a kitelepítési emlékművet Budakalász HÉV állomáson. 1997. február 22-től kezdődően a Katolikus templomban imával, majd Budakalászi Kitelepítési Emlékműnél koszorúzással, és a magyarországi németek himnuszával és Heimat Melodie dallamaival emlékezünk meg a tragikus történelmi eseményről.
Kitelepítettek

A kitelepített budakalásziak csoportosan először 1996 májusában, Pünkösd alkalmával látogattak Budakalászra, a kitelepítés 50. évfordulója alkalmából. Nemcsak utazásaikat de közösségi életüket is Trendl Ferenc szervezte. A rendszeres látogatások nemcsak a jeles eseményeket tették és teszik meghitté, hanem az egyesületi élet emlékezetes pillanataihoz is hozzátartoznak.

Fontos feladatunk értékeink megőrzésének céljából a katolikus temetőben fellehető régi sírhelyek fejköveinek felújítását. Munkánkkal segítjük a családfakutatásokat is és az eredeti német nyelvű feliratok megőrzését.

2009 Április 24-én került megrendezésre a Kalász Suli német nemzetiségi tanáraival közösen az első Német nemzetiségi nap, melynek a Kós Károly Művelődési Ház adott helyet. Erre az alkalomra az év folyamán tanult versek, táncok, dalok bemutatásra kerülnek. 2018-ig a Német Nemzetiségi Egyesület és Német Nemzetiségi Önkormányzat közös szervezésében valósult meg. Azóta is minden évben megrendezésre kerül az esemény, melyre mind a nemzetiségi óvodások és iskolások is lelkesen készülnek.